Nézz mélyen magadba:
Látod a hóesést,
A hófödte tájat,
S a magány zord szelét?
Régóta állsz ott egymagad,
Mozdulni kellene már;
De lelked jéggé dermedt,
S nem adja jeltét a mozdulás.
Én látom benned a tüzet,
De már csak hó ölel...
Olvadj fel végre kérlek:
Tavasz közeleg!